A Domica-barlang a Szilicei-fennsík délnyugati peremén, a Szlovák-karszt területén lelhető fel. Bejárata az Ördög-lyuk déli lábánál, 339 m tengerszint feletti magasságban van. A több, mint 25 km hosszú Baradla-Domica-barlangrendszer felső részét képezi, amely két ország, Szlovákia és Magyarország alatt húzódik.

Szlovákia területén egy több, mint 5300 m hosszú föld alatti átjáró található. Nemzeti természeti műemlékként védett, 1995-ben rendkívüli természeti értékeinek köszönhetően a „Szlovák- és Aggteleki-karszt barlangjai” elnevezésű szlovák-magyar kétoldalú projekt keretében felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

Árlista
Felnőttek: 10 EUR
Gyereke (6-15 év): 5 EUR
Diákok, + 60 év: 9 EUR
Fotó-Video: 7 EUR

Túra időpontok
január 06. – augusztus 31.
9:00, 10:00, 11:00, 12:00, 13:00, 14:00, 15:00, 16:00

február 01. – május 31., szeptember 01. – november 31.
9:30, 11:00, 12:30, 14:00

december 01. – január 31.
ZÁRVA

A látogatási útvonal hossza: rövid útvonal 780 m útvonal csónakázással 930 m.
A szintkülönbség elhanyagolható 3-7 m.
A látogatás időtartama kb. 45 perc vagy 60 perc az útvonal hossza szerint.

A rövid túraútvonal hossza 780 m és megközelítőleg 45 perc alatt bejárható. A szintkülönbség elhanyagolható, mindössze 3-7 m. A csónakázással egybekötött körút 930 m hosszú, ebből 150 m-t tehetünk meg vízi járművön utazva. A túra időtartama körülbelül 60 perc. A barlangban a levegő hőmérséklete 10,2-11,4 °C körüli, relatív páratartalma pedig 90 % felett van.

A Baradla-Domica-barlangrendszer fontos lelőhelye a felszín alatti karsztvizeknek. Számos rendkívül ritka élőlény kötődik erősen az itteni karsztvizekhez, mint például a rákok vagy az ugróvillások. Az áramló víz eredeti szépségükben megmaradt masszív cseppkőgátakat is létrehozott, ez a Római-fürdő nevet viseli. Mind a Domica-, mind pedig a Baradla-barlangot a Ramsari Jegyzékbe foglalt föld alatti nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek reprezentatív helyszíneként tartják számon.

A barlangot a középső-triász kori, kémiailag nagyon tiszta wettersteini mészkövek alkotják, amelyek körülbelül 220 millió évesek. A barlang díszítésének kialakulását a mészkő vízben való oldhatósága okozza. Az esővíz a mészkő repedésein keresztül beszivárog a barlangba. A fedőrétegen áthaladva a víz feloldja a mészkövet, vagyis mineralizálódik. Ha ez az oldat vízcsepp formájában a cseppkő végére kerül, akkor a barlangi körülmények között a mészkő oldhatatlan formában kicsapódik a vízből. A kicsapódott kristályok lerakódása hozza létre a cseppköveket, amelyek a barlangot díszítik. A sztalaktitok a mennyezetről lefelé növekvő függőcseppkövek, a sztalagmitok az alulról felfelé törő állócseppkövek, a kettő összekapcsolódásával létrejött cseppkőoszlopok pedig a sztalagnátok.

A barlangot a nagy pagoda alakú sztalagmitok jellemzik leginkább. További különlegessége a pajzs és dob alakú képződmények jelenléte, amelyek egyetlen más barlangban sem találhatóak meg olyan mennyiségben, mint itt. Megfigyelhetünk egyedi cseppkővízeséseket, cseppkőfüggönyöket és cseppkőgátakat is. A barlangdíszítés jellegzetes színeiben a vöröstől a vörösesbarnáig terjedő árnyalatok dominálnak, amelyek a mészkőben található vasnak köszönhetőek. A szürke és sötétszürke elszíneződést a mangán hozza létre, a cseppkődíszítés hófehér színért pedig a tiszta kristályos kalcit felelős. A barlangban a kalciton kívül kis mennyiségben aragonit, opál, valamint főként a denevérürüléknek köszönhetően az apatit, a foszfátok csoportjába tartozó ásvány jelenlétét is kimutatták.

A Domica-barlang egy fontos régészeti lelőhely. Már több, mint 6000 évvel ezelőtt az újkőkorszakban, azaz a neolitikumban is éltek itt emberek. Az ásatások során különféle régészeti leletek, kő- és csonttárgyak, valamint számos kerámiatöredék került elő. Ezek közül néhányat a bejárati csarnokban tekinthetünk meg.

A denevérek a barlang különleges élőlényei közé tartoznak. Rendszeresen időznek a búvóhelyet nyújtó odúkban a téli időszakban, eddig mintegy 16 féle fajt figyeltek meg itt. A kereknyergű patkósdenevér a barlang leggyakoribb lakója. Szlovákiában egyedülálló kolóniát hoz itt létre több, mint 1200 fős egyedszámmal. Minden faj veszélyeztetettnek számít, ezért joggal érdemlik meg a figyelmet és a teljes körű védelmet.

A látogatók számtalan cseppkőképződményt csodálhatnak meg a hosszabb túraútvonalon, amely magába foglal egy 150 m hosszú bámulatos barlangi csónakázást is a Styx föld alatti folyón. Ez az egyetlen barlang az országban, amelyben a megfelelő időjárási körülményeknek köszönhetően lehet csónakázni. Ahhoz, hogy a vízi járművekkel közlekedni tudjunk elegendő csapadékra, kellő mennyiségű hóra és hideg télre van szükség. 2023 áprilisában minden elengedhetetlen feltétel adott volt, ezért a Domica-barlangban fél évtized után újra vízre bocsáthatták a csónakokat.

A Rejtélyek-termében található a Szakrális-folyosó, avagy a „Földanya méhe”. A folyosó hátsó falain vonalak és egyszerű szénrajzok láthatók, amelyek a neolitikumból származnak. A folyosó melletti teraszos kitüremkedéseket az újkőkorszaki ember alkotta. Az agyagbányászat nyomai is megfigyelhetők, ami azt engedi feltételezni, hogy 6000 évvel ezelőtt a neolit korban itt élő ember már agyagedényeket készített. Az agyagban találtak egyedi, durva szövetlenyomatokat is, valamint egyéb tárgyakat, mint például kőművesszerszámokat, nyilakat, fésűket, gyűrűket, halászeszközöket, kőkéseket és egyéb régészeti leleteket. Ezek a neolit korban élő ember magas szintű technikai és kulturális fejlettségéről tanúskodnak. Domica lakói akkoriban ügyes fazekasok, vadászok és halászok voltak, továbbá elsajátították a bőrfeldolgozást, valamint tudtak ruhákat is szőni.

A barlang legszebb része talán az Indiai pagodák-terme. Nevét a terem középső részén felfelé növekvő sztalagmitokról kapta. A folyosó mellett jobbra egy sötét rakás látható, ez az itt hosszú időn át felgyülemlett guanó, vagyis a denevérürülék.

A Domica-barlang további tereiben megcsodálhatjuk a különleges pajzs és dob alakú cseppkődíszítést. Ez a világ első barlangjainak egyike, amelyben széleskörűen leírták ezeket az egyedi képződményeket az 1930-as években. A pajzsok ovális vagy pedig kör alakúak, két megközelítőleg 1 cm vastagságú kőlemez alkotja őket. Ezeket egy vékony lapos rés választja el egymástól, amelyben víz áramlik. Miután a szén-dioxid elpárolog, kalcium-karbonát kristályosodik ki a vízből és rakódik le a pajzsok peremén. A pajzsok növésiránya nagyon eltérő lehet, sok esetben nem a gravitációval megegyező irányú. Ez annak köszönhető, hogy a víz a két lemez között kapillárisan áramlik. Dobok akkor jönnek létre, amikor a pajzsok szélein cseppkövek képződnek. Mindkét alakzat kialakulásához szükséges, hogy a kőzet megfelelően repedésszerű legyen, valamint nélkülözhetetlen az elegendő mennyiségű víz is. A pajzsok és a dobok keletkezésekor a víz a repedésekben mindössze egy pontban tűnik fel, ha a víz a hasadék egész hosszát kitölti, akkor cseppkőlefolyások jönnek létre.

A természet- és tájvédelmi törvény szerint a barlang a legmagasabb fokú védettségi szinttel rendelkezik, ezért enni, inni, dohányozni, a föld alatti tereket bármilyen módon szennyezni, az elektromos vezetékeket és készülékeket megérinteni, valamint a kijelölt útvonalakról letérni tilos. Ami pedig a legfontosabb, szigorúan tilos a cseppkődíszítéshez hozzáérni vagy bármilyen módon megrongálni.

Fényképezni és kamerázni csak az előre megváltott fotó-, illetve videójegy birtokában lehetséges.