A Dobsinai-jégbarlang az azonos nevű településéről közelíthető meg, amely Sztracena falu részét képezi. A barlanghoz vezető mintegy 1 km hosszú tanösvény mentén táblák vannak elhelyezve. A településen található parkoló és a bejárat között 130 m szintkülönbség leküzdése szükséges, az út körülbelül 25 percet vesz igénybe.

A barlang Poprád és Rozsnyó között, a Sztracenai Nemzeti Természeti Rezervátum területén, a Szlovák Paradicsom Nemzeti Parkban található. A világ legjelentősebb jégbarlangjai közé tartozik. A tekintélyes mennyiségű jég rendkívüli tudományos és esztétikai értékkel rendelkezik, ezért a legmagasabb védelmi fokozaton, Nemzeti Természeti Műemlékként védett. Egyedülálló jellege miatt 2000-ben a Szlovák- és az Aggteleki-karszt barlangjain belül felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

Árlista
Felnőttek: 12 EUR
Gyerekek (6-15 év): 6 EUR
Diákok, + 60 év: 11 EUR
Fotó-Video: 10 EUR

Túra időpontok
június 01. – augusztus 31.
9:00, 10:00, 11:00, 12:00, 13:00, 14:00, 15:00, 16:00

május 15. – május 31., szeptember 01. – szeptember 15.
9:30, 11:00, 12:30, 14:00

szeptember 16. – május 14.
ZÁRVA

A látogatási útvonal hossza: 515 m.
A szintkülönbség elhanyagolható 3-7 m.
A látogatás időtartama kb. 30 perc.

Bejárata a Ducsa-hegy északi lejtőjén fekszik 969,5 m magasságban. A barlang teljes hossza 1483 m. A túraútvonal 515 m hosszú és körülbelül 30 perc alatt teljesíthető. A barlang terei a bejárattól fokozatosan egyre mélyebben helyezkednek el, ami az északi tájolással együtt lehetővé teszi a téli hideg levegő leereszkedését és a terek teljes lehűlését.

Az eljegesedett részeken az átlaghőmérséklet -3,9 °C és -0,2 °C közötti, a nem jeges részeken pedig 0,8-3,5 °C. Az eljegesedett részeken a levegő relatív páratartalma többnyire 75-90 %, néha akár 90 % felett is lehet. A nem jeges részeken a relatív páratartalom 85 % és 98 % között mozog. Ez egy statikus-dinamikus barlang, eltérő téli és nyári légáramlási rendszerrel. Télen a felszínről hideg levegő áramlik a föld alá, nyáron pedig éppen fordítva.

A barlang bejáratát a helyi pásztorok és vadászok mindig is „Jéglyuk” néven ismerték és ide jártak nyáron hűsölni. A belsejébe belépni azonban senkinek sem volt bátorsága. Először 1870. június 15-én egy fiatal, 24 éves dobsinai bányamérnök, Eugen Ruffina barátaival együtt – név szerint Gustáv Langgal és Andrej Megoval – mert lemenni a barlangba. 1871-ben megnyitották a látogatók előtt és 1882-ben ide vezették be a világon az elsők között az elektromos világítást. A felfedezéséről szóló hír gyorsan terjedt és hamarosan Európa egyik legfelkeresettebb barlangjává vált.

A barlangot a Gölnic folyó eróziós hatása hozta létre a Ducsa-hegység világosszürke mezozoikus mészkövében a Sztracenai-barlangrendszer részeként. A Dobsinai-jégbarlang és a Sztracenai-barlang közötti folyosók beomlása miatt a Dobsinai-jégbarlang elszigetelődött, állandóvá vált és létrejöttek az eljegesedéshez szükséges feltételek. Egyre több jég keletkezett benne, amit a téli időszakban a helyiségek természetes lehűlése máig fenntart. Télen a magasabban fekvő bejáraton keresztül hideg, nehéz levegő áramlik a barlangba, ami lehűti a hatalmas mészkőfalakat. Mivel a barlang alsó nyílásai jelenleg el vannak zárva, a hideg itt egész évben megmarad. Tavasszal az olvadó hóból származó víz befolyik a barlangba és fokozatosan megfagy, ezzel megtartva vagy akár növelve a hatalmas jégtömeget.

A jégképződmények jégesések, jégsztalagmitok és -oszlopok alakjában fordulnak elő, de jég alkotja a padlót is. Az eljegesedett terület nagysága 9772 m 2 . A jég térfogata megközelítőleg 110 ezer m 3 , ami több, mint 100 ezer tonnának felel meg. Összehasonlításképpen az ausztriai Rieseneishohle Dachsteini-jégbarlangban megközelítőleg 13 ezer m 3 jég található, melynek életkora mindössze 500 év. A jég a Nagy-teremben a legvastagabb, mégpedig 26,5 m. Rétegződése az egyes évek csapadékvíz beszivárgásának függvényében alakul ki. Az alapkőzettel való érintkezéskor a jég elolvad így tehát folyamatosan kicserélődik, ami állítólag 1700-2000 évig is eltarthat. A jég lassan, évente 2-4 cm-t „halad” a bejárattól, a Kis- és a Nagy-terem felé, majd a Földszintre és a Ruffin-folyosóra. A Dobsinai-jégbarlang a világ egyik legjelentősebb jégbarlangja. Még különlegesebbé és értékesebbé teszi az a tény, hogy az alpesi magashegységen kívül helyezkedik el, a föld alatti jég pedig mindössze 920-950 m tengerszint feletti magasságban van.

A barlang egyik érdekessége, hogy 1946-ig egész évben mindenkinek megengedett volt benne korcsolyázni. Az 1950-es években még itt edzett az elismert és sikeres csehszlovák műkorcsolyázó, Karol Divín és egy katonai gyorskorcsolyázó csapat.

A denevérek leginkább a téli időszakban fordulnak elő a barlangban, akár több, mint 300 egyed is telelhet itt egyszerre. A Szlovákiában élő mintegy 30 denevérfajból 7-10 faj itt vészeli át a hideg hónapokat. Láthatunk tavi denevéreket, de két nagyon hasonló faj, a bajuszos denevér és a Brandt-denevér a gyakoribb. A barlang a legfontosabb telelőhelyük nemcsak Szlovákiában, de egész Közép-Európában.

A külső környezet és a barlang közötti magasságbeli és hőmérsékleti különbségek bizonyos terhet róhatnak a szervezetre, ezért ajánlatos a váltóruha, hogy a jégbarlanban töltött időt ne vizes ruházatban kelljen eltölteni. A barlangba való belépés előtt tanácsos egy kicsit pihenni, hogy a szervezet problémamentesen tudjon az új környezethez alkalmazkodni. Ajánlatos melegebb ruha és zárt cipő viselése.

A természet- és tájvédelmi törvény szerint a barlang a legmagasabb fokú védettségi szinttel rendelkezik, ezért enni, inni, dohányozni, a föld alatti tereket bármilyen módon szennyezni, az elektromos vezetékeket és készülékeket megérinteni, valamint a kijelölt útvonalakról letérni tilos. Ami pedig a legfontosabb, szigorúan tilos a jégképződményekhez hozzáérni vagy bármilyen módon megrongálni.
Fényképezni és kamerázni csak az előre megváltott fotó-, illetve videójegy birtokában lehetséges.