Rozsnyó - Rožňava

Rozsnyó a bányászatról, az oktatásról és a kézművességről híres város a Sajó folyó völgyében, a Gömör-Szepesi-érchegység lejtői és a Szlovák-karszt fennsíkjai között fekszik. Püspöki székhely, valamint Felső-Gömör közigazgatási és kulturális központja. A több, mint 700 éves bányavárosnak jelenleg 17 000 lakosa van és minden évszakban egyedülálló élményeket kínál az ide látogatóknak. Fontos hivatalok és szervezetek székhelye, valamint a Rozsnyói járás és a Szlovák-karszt turisztikai régió idegenforgalmának központja.

Rozsnyó környéke mindig is a nemes- és nehézfémek, különösen az arany, az ezüst, a réz és a vasérc egyik fontos lelőhelye volt, melyek bányászata jelentősen meghatározta a Rozsnyói- medence benépesedését. Rozsnyó nagy léptékű fejlődésének oka volt az is, hogy a város a pelsőci, a dobsinai, a szepsi és a csetneki bányászati ​​központokhoz vezető utak kereszteződésénél helyezkedett el. A rozsnyói és környéki bányászati ​​tevékenységek kezdetére vonatkozó pontos adatok nem maradtak fenn. A foghíjas források ellenére bizonyos, hogy már a 14. században nemzetközi jelentőségű volt a Gömör-Szepesi- érchegység vastermelése. A környékről származó tárgyi leletek bizonyítják, hogy itt már időszámításunk fordulóján bányászat és ércfeldolgozás zajlott. A legrégibb feljegyzések egy helyi, rendkívül jövedelmező bánya, a „Rosnouban” nevét említik, amely a német „die Rose” vagyis „rózsa” szóból ered. A középkori bányászok ezzel a kifejezéssel a rendkívül nagy és tiszta ércvénákat illették. Erről a névről kapta az egyre a fejlődő város későbbi „Rosenau”, majd „Rozsnyó” nevét.

A 15. század végén jött létre a történelmi belváros ma már jól ismert városszerkezete. Egy tágas, Szlovákia legnagyobb négyzet alakú középkori tere is részét képezi, amelyet pompás polgárházak és utcák vesznek körül. A látogatók a Bányászok tere közepén található, reneszánsz őrtorony kilátójából csodálhatják meg a város történelmi központját, amely különböző stíluskorszakokból származó építményekből áll. A történelmi központ 1991 óta védelem alatt álló, műemléki övezet.

A 16. században kialakult főtér után, 5 perces könnyed sétával elérhető a Bányász-órajáték, amit a helyiek csak bányász „orlojnak” szoktak nevezni. Legérdekesebb eleme a 7 bronzból készül bányászlámpás, ami egy márványból kialakított szökőkútban pihen. Az alkotás, bár a laikusok számára sokszor nehezen felismerhető szépségű, a város többszáz éves bányászati múltját idézi.

Rozsnyón barangolva akarva-akaratlanul szemünkbe tűnik a város elképesztő sokszínűsége. A több százéves műemlékek szomszédságában modernista építmények helyezkednek el. Sokak számára talán pont ezért érdekes úticél az észak-gömöri kisváros.

Námestie baníkov, 048 01 Rožňava

A város szabályos, négyszög alakú főterének közepén áll a 36,5 m magas Őrtorony, vagy más néven Tűztorony. A rozsnyóiak a töröktől való félelmükben építették Gerscheuer György és Mosszen Dániel tervei alapján az 1600-as évek közepén. Az építkezés 11 évig húzódott, ugyanis először pestisjárvány tizedelte meg a lakosságot, majd egy időre a török kézre került a város. A torony déli homlokzatán egy befalazott kő ágyúgolyó állít emléket annak, hogy milyen fontos szerepet játszott a betolakodók elleni harcokban.

A késő reneszánsz stílusban épült, karcsú kőtorony nagy valószínűséggel a korábbi gótikus városháza helyén áll. A város első nyilvános óráját, amelyet Szontágh Márton készített 1555- ben, itt helyezték el. Pontosságáról volt híres ez az óra, állítólag e szerint mérték az időt az egész Osztrák-Magyar Monarchiában. A neves órásmester valóban arról volt ismert, hogy ő készítette akkoriban a legpontosabb időmérőket. A legenda szerint a város önkormányzata ezért kivágatta a nyelvét, hogy az óra szerkezetének titkát magával vigye a sírba. A mai toronyóra digitálisan vezérelt, az eredeti óramű 1858-ból származik és megtekinthető, mint technikai emlék a toronyban.

1766-ban tűzvíz áldozata lett a főtér és a torony nagy része. Helyreállításakor tett szert a ma is látható, jellegzetes barokk stílusú zsindelytetőre, valamint a felső részen található körfolyosóra. Ezen az oszlopos galérián tartózkodtak a toronynak nevet adó tűzfigyelők. A legutolsó rekonstrukció 1997-ben volt, azóta kilátóként működik. A látogatóknak 148 lépcsőfokot kell megmászniuk, cserébe viszont pompás panoráma nyílik fentről az egész városra.

Námestie baníkov, 048 01 Rožňava

A Xavéri Szent Ferenc tiszteletére emelt római katolikus templom, vagy más néven Diák templom, az egyik legjellegzetesebb épület Rozsnyón, amely uralja a teljes városképet. Barokk stílusban épült az egykori városháza és a protestáns iskola helyén. A főtér közepén, az Őrtorony szomszédságában méltóságteljesen áll és a megingathatatlan, diadalmaskodó katolicizmus erejét juttatja eszünkbe.

A templomnak saját harangtornya nincsen, homlokzatát a kapu feletti ablak két oldalán egy- egy hársfából faragott szobor díszíti. Az egyik Mózest ábrázolja, kezében a Tízparancsolat két kőtáblájával, a másikon Dávid király karddal az oldalán látható, aki hárfát és jogart tart a kezében. A főoltár a 20. századból a szélső pedig a 18. századból származik. A főhajó alatt kripta található a rozsnyói premontrei rend elöljárói részére.

Napjainkban a templomot a ferencesek felügyelik és végzik a pasztorális feladatokat.

Námestie baníkov, 048 01 Rožňava

Andrássy Dénes gróf a bécsi udvarnál töltött hivatali ideje alatt ismerkedett meg és szeretett bele Franziska Seraphica Hablawetz, 1838. október 4-én Bécsben született polgárleányba. Dénes felrúgva minden korabeli főnemesi szabályt, 1866. áprilisában összeházasodott Franziskával. Egybekelésüknek távol a szülői háztól hamar híre ment és nemtetszést, sőt nagy felháborodást váltott ki. A választott hölgynek ugyanis nem csörgedezett úri vér az ereiben, ezért Dénes idős édesapja, György gróf kitagadta fiát és megfosztotta örökségétől.

A házaspár nagyrészt Bécsben és Münchenben tartózkodott. Művészetpártolók voltak, szívesen utaztak és gyönyörködtek az európai művészet jeles alkotásaiban. Közvetlen utód, örökös hiányában nagyszabású adakozásba kezdtek. Az egyre gyarapodó grófi vagyon jelentős részét a rászorulók között osztották szét. Rozsnyón a Vakok és Siketnémák Intézetét alapították, iskolákat és kórházakat támogattak. Érdekesség, hogy a jóságos grófné mindössze egyszer, 1879-ben látogatott el a városba. Ekkor is titokban érkezett és álnéven szállt meg férjével a Fekete Sas fogadóban.

1902 októberében, 36 közösen eltöltött év után a müncheni Hubertus-villában a grófné nemes szíve megszűnt dobogni. Az imádott nő elhunyta mélyen lesújtotta Andrássy Dénes grófot. Krasznahorkaváralja közelében egy kis dombocskán mauzóleumot építtetett, amelyet örök pihenőhelynek szánt felesége és a maga számára. A pazar építészeti alkotást rögtön elkészülte után műemlékké nyilvánították. Itt helyezték el 1904 októberében Franziska hamvait, melyet különvonattal szállítottak Rozsnyóra müncheni ideiglenes nyughelyéről.

Szinte azonos időben fogalmazódott meg Rozsnyón a helyi társalgási egyletben és a város képviselő-testületi ülésén, egy a főtéren felállított szobor gondolata. Pályázatot hirdettek majd közadakozás indult a költségek fedezésére. Szamovolszky Ödön és Horvay János szobrászok faragták márványba a nagylelkű grófnét 2000 koronás jutalomért cserébe. 1905 októberében avatták fel a szecessziós stílusú szoborcsoportot. A legmagasabb ponton, egy talapzaton áll a grófnő mellszobra, aki imára kulcsot kézzel tekint le a magasból egy szegény gyerekeket eléje kísérő koldusra. Egyes korabeli leírások szerint az öregember Jézust ábrázolja.

Franziska szobra hófehér márványból, míg a másik három alak gipszből készült. Ez volt a harmadik márványból készült női szobor hazánkban a pozsonyi Mária Terézia és a gödöllői Erzsébet- szobor után. A szobrot a kommunizmus idejében eltávolították a térről és a mauzóleum elé száműzték. 1993-ban felújítása után került vissza eredeti helyére, a főtéri Tűztorony elé. Azóta a város ékes jelképe, fiatalok találkozásának helyszíne, fotózáshoz remek hátteret kínáló látványosság.

Námestie baníkov 20, 048 01 Rožňava

A rozsnyói püspökséget 1776-ban hozta létre VI. Pius pápa Mária Terézia javaslatára. Gróf Révay Antal az első (később nyitrai) püspök gondoskodott a székház építéséről. Érdekesség, hogy Galgóczy János lett volna az első püspök, ő azonban még a beiktatása előtt elhunyt. Két épületet, az 1666-ban épült jezsuita kolostor és a mellette lévő polgárház összekapcsolásával jött létre. Egyemeletes, homlokzatán kiugró rész található, melyet dísztelen timpanon foglal keretbe. A nyugati szárnyban található a püspöki lakosztály, a keleti oldalnak ellenben máig kolostorszerű arculata van. Az előkelőbb részben reneszánsz csigalépcső kanyarog és itt található a Szent Keresztről elnevezett házi kápolna is. Egy későbbi püspök könyvtárat építtetett hozzá. A székház számos régi, értékes képet őriz. Az épület belsejében sétálva egyszerű keretekből érsekek és főpapok arcképei tekintenek le reánk. Említésre méltó a kápolnában látható késői barokk oltárkép, amely Krisztust ábrázolja a magasba emelkedő kereszten. Néhány festmény az egykori jezsuita kolostorból maradt fent. Érdekes, Mária Terézia korából származó iparművészeti emlékek is megtalálhatóak itt. A legértékesebb az 1732-ből való ékkövekkel díszített arany feszület. Vélhetően a könyvtár is rengeteg kincset rejteget.

A rozsnyói egyházmegye fontos napja volt 2003. szeptember 13-a, amikor II. János Pál pápa látogatott ide. Ő volt az első pápa, aki felkereste az egyházmegyét. A jelenlegi püspök Stolárik Stanislav. 2015 májusában avatták fel Nepomuki Szent János ünnepén, aki egyben a püspökség védőszentje is.

Námestie baníkov 54/26, 048 01 Rožňava

A főtér látképéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik az egykori ferences templom és a kolostor, ismertebb nevén a Szent Anna templom. Szent Anna kultuszát a németajkú bányászok hozták magukkal. A késő barokk stílusú szakrális épületet az 1700-as évek közepén kezdték el építeni, a torony 1782-ben készült el. A templom többször is leégett, ezért csak a század végére sikerült befejezni. Mai megjelenését 1906-ban kapta, amikor klasszicista átalakításokon is átesett. Ekkor a keleti részhez egy kicsi, neorokokó stílusú kápolnát emeltek. Ez egy középkori utcácska helyén áll, amely a tértől észak felé vezetett egészen a Kálváriáig.

A bibliai motívumok a kápolna és a templom boltozatán Ádám Gyula rozsnyói festőnek köszönhetően elevenednek meg. A főoltár 1905-ben készült, az orgona Salgótarjánból, a szobrok és az oltár díszletei Tirolból, a barokk szószék pedig a 18. század végéről, Kassáról származik. A torony három harangját 1892-ben Budapesten öntötték. A homlokzat felső részén az Úr szeme, amely egy kegyes mondás szerint mindent lát, van felfestve. A kolostor vastag falaival, világos folyosójával Szent Ferenc fiainak derűs lelkületét árasztja. A látogatót minduntalan megállásra késztet egy-egy megkapó festmény, amelyet feltehetően jámbor szerzetesek készítettek. A képek valószínűleg nem bírnak nagy műértékkel, alkotóik legfeljebb egy fohászt kértek értük fizetségül. Értékük leginkább abban rejlik, hogy egy letűnt kor áhítatát idézik.

1733-ban érkeztek Rozsnyóra a ferencesek enyhíteni a vallási nyugtalanságokat. Három nyelven folyatatottak aktív kulturális és oktatási tevékenységet, ami miatt fontolgatták Rozsnyó átnevezését Franzaue, Ferenczbánya és Ferenczová névre. A templomot és a kolostor az 1800-as évek elején vehették birtokba és egészen 1950-ig maradtak itt. Ez év április 13-ról 14-re virradóra az ún. „barbár éjszakán” az akkori államhatalom biztonsági szolgálatai elüldözték őket. Ekkor 56 szlovákiai férfikolostorba, szerzetesházba és plébániára törtek be egyszerre azzal a céllal, hogy megszüntessék a férfikolostorokat és internálják a szerzeteseket.

A rozsnyóiak körében a „barátok temploma” -kén is ismert helyen, jelenleg elsősorban magyar nyelven tartanak szentmiséket. A kolostor ma már nem szolgál eredeti rendeltetésének. Régebben restaurátori, régészeti és építéstörténeti kutatást is végeztek itt az aktivisták. Az épület 1993-ig nyugdíjas otthonként működött, később a Kassai Állami Levéltár egyik kirendeltségének adott otthont. 2020 júliusától a „Kolostor kulturális-kreatív központ” székhelye, amelyet egy helyi polgári társulás hozott létre. A kolostorban egy hangulatos kávéház is üzemel, amelyben koncerteket, kulturális rendezvényeket és felolvasó esteket tartanak. A második emeleten coworking központ létesült, ahol konferenciák, iskolázások és találkozók valósulhatnak meg. Egy szociális vállalkozás keretében varróműhelyet is működtetnek a volt ferences kolostorban. Tervben van továbbá könyvesbolt, kiállítóterem, irodák megnyitása és egy hostel típusú szálláshely létrehozása is a későbbiekben.

Šafárikova 498/31, 048 01 Rožňava

A múzeum épületét 1905-ben Müller Sándor tervei alapján építették, aki az akkori Rozsnyó- bánya igazgatója volt. Az első bányászati és kohászati jellegű kiállítást 1912-ben nyitották meg a közönség számára. A két világháború közötti időszakban felváltva a katonaság, a rendőrség és az iskolaügy birtokolta, egy időben könyvtár is működött benne. 1940-ben egyesült az 1912-ben létrejött Városi Múzeummal és három évvel később megnyitották az első közös tárlatot. A II. világháború során a kiállítási tárgyak egy részét eltulajdonították, a múzeum működése pedig teljesen leállt. 1956-ban állították vissza az épület eredeti küldetését. Az elkövetkező években nagy fejlődésen ment keresztül az intézmény. Több új épülettel gazdagodott, dinamikusan gyarapodott a gyűjtemény-állománya, nőtt az állandó és időszaki kiállításainak száma.

A történeti tárlat a Safárik utca 31. szám alatt található és hétfőtől péntekig látogatható. Egyedi módon mutatja be a múzeum történeti-, néprajzi- és hadigyűjteményének legértékesebb darabjait. A különleges kiállítási tárgyak között vannak az itt nyomtatott ún. „papír szükségpénzek“ is, amelyek nem hivatalos állami kibocsátású pénzhelyettesítő eszközök voltak és tömeges nyomtatásuk a gazdaság összeomlását eredményezte.

1989 óta a Rozsnyói Bányászati Múzeum felújított Galériája ad otthont az időszaki, tematikus kiállításoknak, amely a Bányászok terén hétfőtől péntekig várja látogatóit. A múzeum 2022. májusában ünnepelte alapításának 120. évfordulóját, melynek alkalmából „A Rozsnyói Bányászati Múzeum 12 évtizede“ címmel nyílt időszaki kiállítás.

Šafárikova 494, 048 01 Rožňava

A Sentinel Élményközpont a bányamúzeum átépítése és bővítése során keletkezett 2015 és 2017 között. Ezzel párhuzamosan megkezdődött egy új tárlat, a „Gömör bányászata és kohászata” című kiállítás létrehozása is. A modern és részben interaktív kiállítás az ókortól napjainkig dokumentálja a bányászat fejlődését, bemutatva az első fejtő- és szállítószerszámokat, bányászati mérő- és világítóeszközöket. 2021 júniusában átadtak egy új diorámát, az Alexander-tárót, amely a kiállítás részévé vált. Amikor a bányavonat behajt ide, a kocsikban ülő látogatók olyan sötétben találják magukat, mint egykor a bányászok. Az utazás során megtapasztalhatják, hogy milyen is lehetett egy ilyen vájatban dolgozni és betekintést nyerhetnek egy valódi bánya működésébe.

Az élményközpontban tekinthető meg a „Szlovák-karszt és környéke” című állandó kiállítás is, amely bemutatja a térség meseszép természetvilágát. A pincehelységekben elhelyezett ” Bányamunkahelyek” című tárlat által szemlélteti a bányászok valós munkakörnyezetét, valamint hiteles képet fest a vasérc- és a magnezitbányászat technológiájáról is. „A gőzgép kora” című gyűjtemény egy Škoda Sentinel gőzüzemű tehergépkocsival büszkélkedhet, amely az egykori Csehszlovákia területén fennmaradt három darab egyike. Említésre méltó az itt található Aveling & Porter gőzüzemű úthenger is, a mely a világ harmadik legöregebb úthengere.

2022 áprilisában egy értékes műszaki tárgy, egy közel 12 tonnás PN 1700 típusú rakodógép került bemutatásra. A múlt század 70-es és 80-as éveiben gyártották, összesen mindössze száz darab készült belőle. Ezt a példányt egy rozsnyói vállalat vásárolta meg, majd 2007-ben került a gömörhorkai bányába. 2017-ig használták és miután kivonták a forgalomból, a múzeumnak ajándékozták. Ez volt az utolsó használatban levő ilyen rakodó az országban. Olyan jól sikerült a konzerválása és a felújítása, hogy a rakodó úgy néz ki, mintha azonnal beindítható lehetne.

A bányászat rendkívül fontos szerepet játszott Rozsnyó történelmében, jelenleg azonban nincs a legjobb helyzetben. Több száz évvel ezelőtt az iparág felvirágoztatta a gömöri régiót, ezért is fontos megőrizni emlékét, hogy az ide látogatók is megismerkedhetnek a múlt egy darabkájával. A múzeum és az élményközpont vonzó, érdekfeszítő módon mutatja be a bányászatot a lehető legszélesebb közönségnek.