é.sz. 48.699554
k.h. 20.892456
MECENZÉF - MEDZEV - METZENSEIFEN
Megközelítés autóval: Szepsi központjából kiindulva az 550-es úton Jászó irányába fordulva, majd Jászón áthaladva 20 percen belül közelíthető meg a település és a benne található nevezetességek, köztük a Súgó-völgyi hámor.
A Szlovák-érchegység keleti nyúlványai között kanyargó Bódva folyócska mentén számos nagymúltú település található. Az Alsó- és Felső-Mecenzéfből összenőt Mecenzéfen első pillantásra csak a gótikusetű, barokk stílusban átépített Szent Mária plébániatemplom tűnhet érdekesnek az idelátogató turistának. A város hírnevét azonban technikatörténeti sajátosságának, vasverő hámorainak köszönheti.
Valaha a parasztemberek igen csak megnézték, hogy milyen szerszámokra adják ki a pénzüket a vásáron. Ha kapát, ásót, lapátot vagy kaszát akartak venni, akkor a mecenzéfi mesterek áruját keresték, amelynek nem volt párja. A mecenzéfi bányászat és kovácsmesterség fellendülése a német telepesek érkezésével kapcsolható össze, s 1366-ból már oklevelek is bizonyítják a hámorok meglétét.
A helyi kovácsmesterség népszerűségét jól mutatja, hogy a XIX. század végén a Mecenzéf kornyéki völgyekben összesen 109 hámor működött. De mit is jelent valójában a hámor kifejezés? A német eredetű szó magyarra fordítva vasverőt jelenet. Valójában fából készült építményről van szó, amelyhez egy szintén fából készült vízduzzasztó és egy szénkamra tartozott. A felduzzasztott patakvizet egy vályúban a lapátkerekekre eresztették, ez hozta működésbe a lengőkalapácsot, amellyel a készítményeket kovácsolták. A gyártáshoz szükséges rúdvasakat, szálvasakat a hámorban lévő kohókban hevítették fel. Az ott gyártott eszközöket ugyancsak vízikerékkel hajtott, nagy átmérőjű köszörűkövön élezték. Ezekben a hámorokban készültek évszázadokon keresztül a legjobb minőségű rúd- és szálvasak, szerszámok és munkaeszközök, amelyeket aztán a közeli vagy távolabbi piachelyeken árusítottak.
A Súgó-völgyi hámor
A Súgó-völgyi hámor egy jellegzetes vízihámor, ahol a kalapácsokat és fújtatókat az áramló víz energiája hajtotta. Valamikor sok ilyen műhely működött Szlovákiában. A Kassai Kereskedelmi Kamara 1896-os jelentése szerint, abban az évben 109 hámor működött, 198 tűzhellyel. A mecenzéfi történelmi kovácsműhely annyira autentikus hangulatú, hogy akár azt is elhihetné a látogató, hogy az utolsó kovácsok csak nemrég hagyták el. A mecenzéfi hámort ma a Szlovák Műszaki Múzeum tartja fenn, mint élő ipari műemléket. Gazdáik német és osztrák származásúak voltak. Velük pótolta IV. Béla király a tatárjáráskor kipusztult lakosságot. Később eltávolodtak eredeti anyanyelvüktől, létrehoztak egy csak rájuk jellemző nyelvjárást, a mántát. Ezt sem a szlovák, sem a magyar, sem pedig a német nem érti igazán, de mindnek ismerős egy kicsit. Az első hámorok 1371-ben épültek, mindben két mester és két segéd dolgozott, vagyis több száz embernek adott munkát a kovácsmesterségnek ez a formája. A Súgó-völgyi és a Technikai múzeum hámorában a mai napig felhangzik a vízzel működtetett kalapácsok tipikus, ütemes kopogása, s a látogatók tanúi lehetnek olyan kapák és ásók, megszületésének, amelyek minőségével semmiféle modern gyári termék nem vetekedhet. Persze a hámorokat ma már leginkább csak a turisták kedvéért indítják be, az ősi mesterség fortélyai azonban még mindég élnek, s apáról fiúra adják őket.
A Schuster család kinematográfiai múzeuma
A Schuster család kinematográfiai múzeuma rendkívül gazdag és sokszínű történelmi gyűjteményének köszönhetően Szlovákia egyik legkülönlegesebb és legegyedibb múzeumának mondható. 2007. november 1-én nyitották meg a nyilvánosság előtt. Szinte az év minden napján nyitva van és várja a látogatókat. A kiállított gyűjtemény Rudolf Schuster, volt szlovák államfő egész életen át tartó erőfeszítéseinek eredménye. A kiállítás ritka tárgyakat is tartalmaz, amelyek feltárják a dokumentumfilm-készítés kezdeteit Szlovákiában.
A tártlat részét szakmai és amatőr kamerák, a 20. század elejétől a 35 mm-es filmekhez használt fakamerák, az 1930-as évek filmkamerái, különféle 8- és 16 mm-es filmekhez használt kamerák, valamint színes televíziós kamerák képezik. Rudolf Schuster, a lelkes fotográfus és a filmtechnika csodálója, már fiatalon gyűjteni kezdte és gyakran szerelgette a fotó- és filmművészeti eszközöket. Nem volt titkolt az a szándéka, hogy emlékhelyiséget hozzon létre Mecenzéfen. A múzeum – ahogy a neve is sugallja – elsősorban a filmművészeti technikákra összpontosít, de a képalkotó technikák más formáit is bemutatja.
Planetárium
A mecenzéfi csillagászat és az obszervatórium története az 1970-es években kezdődött egy csillagászati csapat megalapításával. A csillagvizsgáló épületét mai helyén, a Stószi utca 174. szám alatti épületben nyitották meg 1997-ben. 2008. december 31-ig Mecenzéfi Csillagvizsgáló néven működött és a Rozsnyói Csillagvizsgáló is hozzá tartozott. 2009 januárjától a Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális Központ irányítása alatt áll. 2001-ben egy 21 férőhelyes planetáriumot nyitottak meg benne, addig az obszervatóriumnak nem volt saját planetáriuma. A csillagvizsgáló az egyetlen ilyen intézmény a Kassai kerületben. Számos, főként gyermekekre összpontosító rendezvényt szerveznek. Fő céljuk a játékos és szórakoztató oktatás, ugyanakkor a gyermekes családok és a csillagászat kedvelői is megtalálhatják náluk a számukra érdekes szórakozást. Az obszervatóriumnak napjainkban több állandó alkalmazottja is van. Egy 2016-ban megvalósult projektnek köszönhetően egy olyan H-Alfa típusú teleszkópra is szert tettek, amellyel a nagymihályi és a kassai csillagvizsgáló mellett, már ők is képesek a napkitörések megfigyelésére.
