é.sz. 48.720543
k.h. 21.257523
Kassa - Košice
Parkolás: a belvárosi utcák többségén hétköznaponként fizetős, szombat délutántól vasárnap éjfélig ingyenes a parkolás, fizetni az automatáknál mobiltelefonos készülékekkel, készpénzzel vagy bankkártyával lehetséges. A belvárosban több fizetős nyílvános parkoló is működik, és ugyancsak parkolási lehetőséget biztosít a Fő utca déli végénél található AuPark bevásárlóközpont is.
Szlovákia második legnagyobb városát IV. Béla király 1249-ben kelt adomány- és szabadalomlevelében említik először írásos formában. A Kassára közvetlenül vonatkozó legősibb okmánynak IV. Béla elsőszülött fia, V. István ifjabb királynak és Erdély kormányzójának 1261-ben kelt latin adományleve számít. Kassa egyébként Európa legrégebbi városi címereslevelét őrzi, melyet Nagy Lajos királytól kapott 1369. május 7-én. A város mindezek mellett abból a szempontból is jelentős, hogy 1502-ig négy uralkodótól négy címereslevelet kapott. Évszázadokat átugorva, napjainkban a mintegy 250 ezer lakossal büszkélkedő nagyváros modernkori történetét ezekkel a szavakkal prezentálják a település hivatalos honlapján: kelet és nyugat, észak és dél Kassán találkoztak. A kereskedelmi utak kereszteződése alkalmas hely volt a pihenésre és a letelepedésre. A város megerősödött, erejét háromsávú védőfal őrizte. Annakidején Buda után, a Magyar Királyság második legjelentősebb városa volt.
Kassa mai történelmi központjának dominánsát, a szebbnél szebb történelmi épületekkel teli, mintegy 1000 méter hosszú sétány alkotja, melyeket egykoron királyok és grófok látogattak, de a nemesség jelentős képviselői is itt éltek. A királyi város máig megmaradt ereje, dicsősége és becsülete éves szinten turisták tízezrei előtt fedi fel titkát. A magyar vonatkozású történelmi épületek mindegyike saját történetet mesél az ide érkezőnek.
A belvárosban található építészeti gyöngyszemek sokasága a régmúlt idők mestereinek ügyességét, kreativitását bizonyítja, a Fő utcától nem messze található parkok és zöldövezetek könnyed felüdülést, a kisiparosok utcácskája pedig a legérdekesebb, ma is élő és létező mesterségek szépségét fedi fel. A forró nyári napokon a sétány kellős közepén található zenélő szökőkút biztosít üde felfrissülést, télen pedig megannyi kávézó, étterem és számtalan hangulatos kiskocsma csalogatja be a szeles utcákon tébláloló látogatót egy csésze kávéra, egy pohár forralt borra vagy egy pofa helyben főzött sörre.
Szent Erzsébet-székesegyház
Kassán már a XIII. században létezett egy az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére épült templom. A jelenlegi Szent dómot egy előtte létezett egyhajós csúcsíves templom helyén a XIV. század második felében kezdték építeni. A XV. század folyamán a polgárság áldozatkészségéből, illetve Zsigmond és Mátyás király támogatásával tovább épült, kiválóan művészi beltere ma is elkápráztatja a benne megfordulókat. 1556-ban tűz pusztította, később többször is javították, végül 1877 és 1896 között Steindl Imre tervei szerint újjáépítették. Északi tornya 1755-ben, déli Máytás-tornya 1904-ben nyerte el mai formáját. A dóm altemplomában temették el Rákóczi Ferenc 1906-ban Rodostóból hazahozott hamvát. Márványkoporsóját magyar nemzeti színű szalagos koszorúk borítják. A dóm belülről akár magyar nyelvű idegenvezetéssel is bejárható, a szintén látogatható északi torony tetejéből pedig pazar kilátás nyílik a városra.
Pásztor Zoltán püspöki helynök: A művészet prófétai küldetése, hogy előrelátóan kiemelje a semleges környezetből a helyet, az anyagot és a cselekedetet, amelyek aztán évszázadokon keresztül újra meg újra az ember napi életterét adják. Ehhez az előrelátó küldetéshez a művészeknek szüksége van rendíthetetlenül biztos viszonyítási pontokra: Istenre, hazára, igaz múltra, családra, tanítókra, barátokra, emberségre, becsületre, és valódi tartalommal megtöltött gondolatokra. A Szent Erzsébet – főszékesegyház, vagyis a kassai dóm, ennek a biztos viszonyítási pontnak az erőt adó, bátorító jele. Ezzel a templom kiemelkedő helyet tölt be az Egyház és a város történelmében és jelenében, a város idegenforgalmában, illetve keresztény hitünk megélésében. A templom célja - a hitéleti szempontok feltétlen elsőbbségének szem előtt tartásával, „mivel a templom szent hely, az Isten háza” - 1374 körül elkezdett építése óta változatlan: emberkéz által alkotott szépségein, az itt játszott zenén és az élő keresztény közösségen keresztül minden idelátogatóval éreztetni a világot teremtő és minden embert üdvözíteni akaró Isten szeretetét. A kassai dóm nemcsak a hit, hanem történelmünk egyik zarándokhelye is. 1906-ban itt temették újra a Nagyságos Fejedelemnek és bujdosó társainak a törökországi Rodostóból hazahozott hamvait. A templom falán magyar és szlovák hálatáblák hirdetik: az ősi falak között él az emlékezet és él a hit. Elöl a csodás szárnyas oltár, jobbra, a hatalmas üvegablakokon magyar szentek. A szentély gótikus főoltára - Európa egyik legnagyobb szárnyas oltára. Középső szekrényének dísze három faszobor. Középen Mária áll a Gyermekkel, balján Szent Erzsébet, Keresztelő János édesanyja, jobbján pedig az Árpád-házi szent látható. A dómban számos egyéb értékes műalkotás látható, mi azonban a főoltár kettős dupla szárnyának képeiből szeretnénk néhányat bemutatni a kinyitott szárnyakon ábrázolt Erzsébet egész életéből vett 12 jelenetet. A kinyitott oltárszárnyakon a következő hat-hat táblakép látható a szárny bal alsó sarkától kiindulva, a bal-jobb táblák sorrendjében (alulról fölfelé): A bal oldali oltárszárnyon: Erzsébet születése, eljegyzése, látomása, az ágyába fektetett bélpoklos csodája, Erzsébet az angyalok köntösében, és búcsúja férjétől. A jobb oldali oltárszárnyon: kiűzetése Wartburgból, Erzsébet és a hálátlan koldusasszony, a bélpoklos fürösztése, Erzsébet beteget ápol a kertben, a szent halála, felvétele a sírból. Minden esztendőben kiemelkedő ünnep november 19-e a Szent Erzsébet dómban. Erzsébetnek nem csak a szociális érzékenysége volt példaértékű, hanem a családi élet, a női lét minden szakaszát példaértékű módon valósította meg. Erzsébet nem olyan magától értetődően lett szentté, mint azt gondolnánk. Tudatosan tett ezért, és Jézustól tanulta mindazt, amit a maga korában ott és akkor megvalósított. Nagy szükség van arra, hogy ma és a jövőben is éljenek hozzá hasonló lelkületű lányok, asszonyok, hívő Krisztus követők.
MaJel
A kassai MaJel, vagyis a Magyar Jelenlét Háza a kassai Rovás Alkotóközösség sikeres projektjének a neve, amely által Kassa belvárosában egy nívós művészeti és kulturális központot hoztak benne létre. A központban található a FiguratiF Galéria kortárs képzőművészeti kiállító terem, amelyben a kiállítások mellett különféle előadások, könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, konferenciák és zenei estek történnek, de ugyancsak ebben a komplexumban található a B!stRovás nevű magyar vendéglátóipari egység is, amely a nappali/ könyvtár jellegnek köszönhetően szintén gyakran helyszíne kisebb kulturális és művészeti eseményeknek. Az épületben található a Kolár Péter Könyvtár és olvasóterem is, amelyet Kolár Péter egykori kassai színházigazgató és Csemadok-elnökről neveztek el, a benne található, több mint 1700 darab kötet a néhai kultúraszervező hagyatékából származik. A MaJel Rovás Központot az 1994-ben alapított, több mint 25 éves múlttal rendelkező Rovás művészeti egyesület működteti 2017 óta. Céljuk, hogy általuk Magyarország kulturális, művészeti és gazdasági vonalon is jelen tudjon lenni Kassán.
Kovács Ágnes, a MaJel igazgatója: Ha a Nagyságos Fejedelem városában a magyar vonatkozású látnivalókat emlegetik, ama régiek mellett érdemes megemlíteni az újonnan létesült helyeket is. Közöttük a a MaJelt. Már a neve is jelzi, hogy a hely nincs híján magyaroknak. Itt aztán nagykanállal fogyasztják a kultúrát és a művészeteket. A galériában az aktuális kiállítások mellett a műalkotások alakulását is nyomon követhetik, a könyvtárban pedig egy finom kávé mellett jobbnál jobb könyvekbe mélyedhetnek el. A szellem tápláléka mellett pedig a testnek is megadhatják azt, amit délidőben vagy alkonyatkor megkövetel - nemes nedűk kíséretében a magyar éttermünkben.
Márai Sándor emlékkiállítás
Az elmúlt 30 évben több ízben nyitották meg, rendezték át és zárták be a Márai emlékszobákat, termeket, kiállításokat. Első alkalommal 1998-ban nyitották meg, később a Petőfi Irodalmi Múzeum majd a Visit Košice rendezett tárlatot a kassai Mészáros utcában fekvő ház földszintjén, ahol a család csaknem 20 évig lakott. A 220 m² területen fekvő 7 szobában a család eredeti bútorai és tárgyai várják az érdeklődőket. A kiállítás bemutatja Kassa történtetét, az író ott töltött éveit időrendi sorrendben. Emellett fényképek, idézetek, felvételek szemléltetik a további sikereit és az utána következő életszakaszát. 2020. januárjában az emlékkiállítás múzeumpedagógia részlegét is megnyitották a látogatók előtt, melyeket elsősorban az általános, illetve a középiskolás tanulók számára alakítottak ki. A XXI. században a kiállítások alkotói igyekeznek a vizualitáson túl egyéb érzékszerveinkre is hatva gazdagabb élményt nyújtani. A Márai Sándor Emlékkiállítást ebből a célból különböző fából készült, edukatív játékokkal, képregénnyel, memóriajátékkal, satírozópanelekkel, képkiforgatóval, kockákkal és mágneses táblával egészítették ki, melyek segítségével a legapróbb látogatók motorikus képességét, memóriáját, megfigyelőképességét és logikus gondolkodását szeretnék fejleszteni.
Ötvös Anna kassai történész: A látogatót Márai Sándor idézetei vezetik végig a kiállításon, amely időrendben és tematikusan mutatja be az író életét és életművét. A szövegeket különféle fotók, portrék, dokumentumok és kötetek egészítik ki. A technikai eszközök segítségével képeket nézhetünk meg a korabeli Kassáról, fényképeket láthatunk az író családtagjairól, meghallgathatjuk Márai Sándor, Lola, illetve Radványi Géza hangját, és olvashatunk is róluk. A kiállításban található bútorok eredetiek. A Grosschmid család egykori bútorai a Márai Sándor kiállításokat évtizedek óta támogató Jáky családnak köszönhetően kerülhettek Budapest után újra Kassára. A kiállításban helyet kap az író felesége, Maztner Ilona – Lola – is, akivel több mint hat évtizeden keresztül éltek együtt, aki műveinek első olvasója volt, és aki egész életétben segítette és támogatta férjét az alkotásban. Radványi Géza filmrendező, az író öccse, szintén szerepel a kiállításban, értékes hangfelvételeken mesél az egykori Kassáról, családi házukról, iskolai tanulmányairól. Részleteket is megnézhetünk egy-egy filmjéből.
Kassai kazamaták és a Rodostói ház
A Hóhérbástya a kassai középkori várfalak legszebb példája és a Szlovákiában fennmaradt legnagyobb bástya, amely a városba vezető egyik kaput, a Festett Kaput védte. A Hóhérbástya udvarán egy török épület másolata áll, amely egy kis egzotikus hangulatot kölcsönöz Kassának. Az eredeti épület a törökországi Rodostóban (ma Tekirdag) áll. A Rodostóban ma a Kelet-Szlovákiai Múzeum állandó tárlata látható, amelyet II. Rákóczi Ferenc emlékének szenteltek. A kiállítási tárgyak alapján jobban megismerhetjük a fejedelem hétköznapjait, életvitelét a száműzetés alatt, a felkelést, amelynek élére állt, illetve 1906-os újratemetésének körülményeit, amikor a Szent Erzsébet Dómban örök nyugalomra helyezték hazaszállított földi maradványait. A tárlat domináns része az eredeti formájában megőrzött ebédlőbútor, amelyekből többet Rákóczi saját kezűleg alkotott. A kiállítást a korabeli fegyverek, képzőművészeti alkotások, a felkelés idején veretett pénzérmék, korabeli török bútordarabok és a fejedelem személyes tárgyai egészítik ki. II. Rákóczi Ferenc szobrát 2006-ban leplezték le az épület előtt.
Balassa Zoltán újságíró, helytörténész: A Hóhér-bástya udvarán áll a Rodostói-ház, II. Rákóczi Ferenc rodostói ebédlőházának egyik fele, melyet Rodostóból (török nevén: Tekirdag) szállítottak Kassára 1906-ban. Annak felépítésére azután sokáig nem került sor. Addig a Fő utca 37-es sz. háznak a pincéjében helyezték el becsomagolt épületelemeit. Bródy Frigyes (1866–1937), a ház tulajdonosa saját hatalmas pincéjét ajánlotta föl erre a célra, mivel a múzeum nem rendelkezett olyan hatalmas raktárhelyiségekkel. Amikor meghalt, az új tulajdonos találta meg a ládákat, ami akkor szenzációként hatott. Az eredeti elképzelés az volt, hogy víz mellé kellene fölépíteni, hiszen a ház Rodostóban a tenger partján állt. Végül a Hóhér-bástya udvara mellett döntöttek. 1940–1943 között Lux Kálmán (1880–1960) tervei szerint építették föl egy földszintes házra, melynek alaprajza azonban nem azonos az eredeti épületével. Ő a lillafüredi Palota Szálló tervezője (1926–28). A Rodostói-házat 1945 után fejezték csak be. A múzeum akkori igazgatója, Márkus Mihály levelezett ebben az ügyben. Bizonyára azért járt sikerrel, mert még egy Sztálin idézetet is beiktatott mondandója alátámasztására. Azután sokáig raktárhelyiségek és műhelyek működtek benne. Sőt, egy időben az épületben lakott Pásztor János régész, a családjával. 1968-ban szerették volna megnyitni, de a szovjet invázió ezt megakadályozta. Csak a rendszerváltást követően kerülhetett erre sor. Közben az épületet magyarországi szakemberek felmérték abból a célból, hogy Törökországban az elhozott rész másolatát építsék meg. Ez meg is történt. Végül 1991-ben nyitották meg a nagyközönség előtt. Annak legvonzóbb része a fejedelem ebédlője, melyet eredeti szépségében állítottak helyre. Ez egy 6x10 m-es festett és faragott falburkolatú díszterem, amelyet két sorban 12–12 ablak világít meg. A helyiségben áll egy festett karosszék, melynek eredetijét maga a fejedelem készítette. 1945-ig a szék eredetije Kassán volt. Azután került a múzeumok közti cserével a Magyar Nemzeti Múzeumba. A másolatot az akkori házelnök, Szili Katalin hozta volna, de mivel Szlovákia megerősítette a beneši dekrétumokat, tiltakozásul nem jött el, csak a szék került a múzeumba. Érintőképernyőn megtekinthetjük a fejedelem és bujdosótársai 1906-os temetését. Részesei lehetünk ennek a nagy eseménynek. A kiállított dokumentumok és tárgyak a fejedelem korát, rodostói éveit, temetését és a ház építését idézik.
Kelet-szlovákiai Múzeum
A Kelet-Szlovákiai Múzeum az egyik legrégibb múzeum Szlovákiában. Még 1872-ben alapították Felsőmagyarországi Múzeumi Egyletként azzal a céllal, hogy Kassa és környékének emlékeit összegyűjtse, óvja és bemutassa. A múzeum ma 500 000-nél is több tárgyat kezel és három ágazatra specializálódik: természettudományi, történelmi és műveszettörténeti szakra. Az állandó tematikus tárlatok közé tartozik például a Kassai Aranykincs, amely a leggazdagabb arany pénzérme lelet Szlovákiában.
Pollák Róbert, a Kelet-szlovákiai Múzeum igazgatója: A kassai Kelet-szlovák Múzeumot 1872-ben alapították Felsőmagyarországi Múzeumi Egyletként. Ma a múzeum az egyik legnagyobb és legrégibb Szlovákiában, de külföldön is egyaránt ismert. Hat állandó kiállítást és minden évben több tematikus kiállítást mutat be. Azok az épületek, amelyekben a múzeum működik, a város leghíresebb nevezetességei közé tartoznak. A világhírű Kassai Aranykincs a Békemaraton téri történelmi épületben található. A Hóhér-bástya toldaléképületeként épített, 1991-ben megnyitott II. Rákóczi Ferenc emlékház és a benne található Rákóczi kiállítás leírja a fejedelem életét, a kuruc felkelést, II. Rákóczi Ferenc földi maradványainak Kassára szállítását, valamint a törökországi száműzetésben töltött éveit.
Szlovák Műszaki Múzeum
A Szlovák Műszaki Múzeum az ország műszaki fejlődésének bizonyítékát gyűjti és értékeli. Az intézmény folyamatosan több oktató jellegű tárggyal is bővíti gyűjteményét. Míg néhány kiállítás a szlovákiai műszaki fejlődés történetét mutatja, addig az asztronómia után érdeklődők a planetáriumot is felkereshetik. A gazdag gyűjtemény a bányászatot, kohászatot, kovácsmesterséget, órásművé-szetet, gépipart, energetikát, iroda- és textilgyártó gépeket, nyomdászatot, elektrotechnikát, földmérést és gépészetet, fényképészeti és kinematográfiai technikát, vasúti és gépjármű közlekedést is bemutatja. A múzeum jelenleg több, mint 33 ezer darab kiállítási tárggyal rendelkezik.
Zuzana Šullová, a Szlovák Műszaki Múzeum igazgatója: A múzeumok olyan egyedülálló intézmények, amelyek egészen a Krisztus előtti évezredekbe nyúlnak vissza Mezopotámia korából. Az emberiség kezdeti gyűjtői törekvése a mai emlékezetformákig és az alapintézményekig, megbecsült tudományos intézményekig alakultak ki. A múzeumok napjainkban a nemzet azon objektív emlékeit testesítik meg, melyek elfogulatlan képet építenek a valóságról. A Szlovák Műszaki Múzeum az őseink kivételes képességeinek örökségét, valamint a tudomány és a technológia alapvető területein tett erőfeszítések eredményeit örökíti meg. Minden látogató - még a tudományos felfedezések, a műszai találmányok rajongói, illetve a művészet iránt érdeklődők is - oktatást és örömet találnak múzumunk fiókjainak állandó kiállításaiban. A tárlatok, kísérő események, különféle műhelyek vagy alkalmi események sokféle kínálatában múzeumunk rendszeresen hoz élményeket, ugyanakkor gazdagítja a tanulással szerzettt ismereteket a látogatók minden korosztálya számára. A Szlovák Műszaki Múzeum 30 állandó kiállítást működtet Szlovákiában, ebből 25 a kassai régióban található. Legyen szó a kassai Fő utcai székházunkról, a kassai Repülési Múzeumról, a budaméri (Budimír) kastélyról, a mecenzéfi (Medzev) Schuster család múzeumáról és a mecenzéfi hámorról, vagy a szepesbélai (Spišská Belá) J. M. Petzval múzeumról, a látogató számára a felfedezés és az inspiráció öröme garantált.
A kassai vár és a várhegyi kilátótorony
A kassai vár a várostól északnyugatra, a Hernád folyó jobb partján kimagasló, 466 méter magas Várhegyen állt. Az írásos feljegyzések többsége szerint a várat valószínűleg az Aba-nemzetiségbeli Amadé nádor kezdte építeni. Az 1300-as évek legelején az utolsó Árpád-házi uralkodó, III. Endre halála után Kassa és az Amadék egymással harcoltak a félbemaradt várért. A harcot végül a Bebek-család nyerte, így ők lettek a vár új tulajdonosai is, de mivel a lakosok azt állították, hogy a vár hozzájuk tartozik, a Bebekek hosszú időkön át a lakosokkal is harcban álltak. Uralkodói beavatkozásra a vár végül a városé lett, de miután a lakosokat nem a vár, hanem csak a hozzá tartozó földterületek érdekelték, ezért nem törődtek vele, így a vár hanyatlásnak indult és az évek során majdhogynem teljesen eltűnt a föld színéről. A vár modernkori története valójában a folyamatos felújításokról és a körülötte zajló rendezvényekről szól.
A kilátótorony és a tőle néhány méterrel távolabb fekvő vascölöpökön álló terasz, szintén Kassa északi részén, a vár maradványainak közvetlen közelében található. A gyerekekkel érkezőknek sincs mitől tartaniuk, a vár melletti területen a legkisebbek szórakoztatására is gondoltak. Legalább három hinta, egy kisebb mászófal, egy kötélpálya, kisebb-nagyobb hintalovak és megannyi más kültéri játékelem várja őket. A város irányába tovább haladva egy, a középkorból ismert egyszerű parasztházat, egy korhű kovácsműhelyt, illetve néhány háziállatnak helyt adó, fából épült istállót is megcsodálhatunk. A kilátótorony és a tőle délkeleti irányba található fémszerkezetes platform innen már valóban csak egy kőhajításnyira van. A négy lábon álló építményen három kilátóteraszról szemlélhetjük meg a környező tájat. A torony csak a nyári hónapokban, pontosabban július 2. és augusztus 31. között látogatható, mégpedig kedden és pénteken 10 és 18 óra között, valamint hétvégenként 10 és 19 óra között. A 120 cm-nél alacsonyabb gyerekek számára a belépés ingyenes, a magasabb gyerekek és a 60 év felettieknek a belépődíj 50 cent, a felnőttek pedig 1 euróért csodálhatják meg a kilátást.
Szaszák György kassai újságíró, publicista: Alattunk a város, felettünk az ég - és hogy ez a látvány milyen érzéseket vált ki az emberben, arra a választ ki-ki akkor kaphatja meg, ha Kassa északi részén feljön erre a Várhegyen létesített 21,5 méter magas kilátóra! Mikor először jártam itt, a látvány engem is lenyűgözött, egyben a térség múltja iránt is felkeltette az érdeklődésemet, mert roppantul hihetetlennek tűnt, hogy a magyar történetírásban nincs hiteles nyoma annak, hogy ezt a hatalmas erődítményt, ezt a várat – melynek a falvastagsága a feltárt részek tanúsága szerint elérte a 3,5 métert – kik építették?!
