Borsi Kelet-Szlovákiában, a Tőketerebesi járásban, a szlovák-magyar határ mentén fekszik. A falu nevét először egy oklevél említi, ami 1067-ből való. A településre többször, mint a sárospataki vár részeként hivatkoznak, amelyet a Perényiek, Pálócziak, Henyeyek és Zeleméryek uraltak. 1616-tól Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György házassága révén a Rákócziak birtokába került.

A kastély U alakú alapterülete dél felé nyílik. A ma is álló nyugati és északi szárny a 16. század második és a 17. század első felében épült. Lux Kálmán végzett itt jelentős átalakítási és helyreállítási munkálatokat az 1940-es években. A keleti szárny is ekkor épült egy korábbi épületrész helyén.

A kastély az 1660-as évekig élte virágkorát. Lorántffy Zsuzsanna és fia II. Rákóczi György 1660-ban bekövetkezett halála után további építkezésekről nincsenek feljegyzések. Ebben az időszakban a rekatolizált Báthori Zsófia fiával I. Ferenccel lakta Sárospatakot, Munkácsot és a feltételezések szerint Borsit is.

I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona gyermeke II. Rákóczi Ferenc a borsi kastélyban született. Zrínyi Ilona Munkácsról Regécre vezető útja közben Borsiban szállt meg, így mondhatni a véletlennek köszönhető, hogy II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én itt jött a világra. Feltehetően az azóta megsemmisült délnyugati sarokbástyában, a fejedelemnői lakosztályban látta meg a napvilágot.

1688-ban a Thököly seregből megmaradt lázadó szabadcsapatok felgyújtják az akkor labanclaktanyaként szolgáló kastélyt. 1711-ben a szatmári béke után a kastély Rákóczi Julianna férje, Aspremont Ferdinánd tulajdonába került. Később a Trautschonok birtokolták, majd 1780 körül az egri érsek révén az Esterházyak szerezték meg. Ezután több birtokos is uralta, a Lorántffy Zsuzsanna által kiépített reneszánsz udvarház azonban már sosem nyerte vissza eredeti pompáját.

Az 1940-es években a Lux Kálmán által vezetett felújítás során az épület sokat visszanyert régi fényéből, azonban udvari képe jelentős mértékben megváltozott. A II. világháborút követően a kastélyt méltatlan módon, elsősorban raktárként használták. Egy időben általános iskolát rendeztek be a nyugati szárnyában.

Több alkalommal is született kezdeményezés felújítására, méltó módon való hasznosítására. Végül 1987-ben elkészült a kastély teljes egészére kiterjedő kiviteli terv, amelyet az épület kiürítése követett. A kastély 1990-ben ténylegesen Borsi Község Önkormányzatának tulajdonába került, kezelését a helyi székhelyű II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság vette át. 1998-tól a két állam műemlékvédelmi szervezeteinek összefogása által valósultak meg a feltárási és tervezési munkák. Egészen 2005-ig fokozatosan javították a kastély északi szárnyát és a nyugati szárny északi részét, ezután azonban az építkezés félbemaradt.

A várkastély felújítási folyamatának Áder János magyar és Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök 2013-ban megrendezett találkozója adott újabb lendületet. Ezen a felek megerősítették, hogy mindkét ország szorosan együttműködik az épület felújításában.

A munkálatok 2018. szeptember 26-án kezdődtek és 2021-re fejeződtek be. A kastély ünnepélyes átadására 2021. június 19-én került sor Zuzana Čaputová szlovák és Áder János magyar köztársasági elnök jelenlétében.

A kastély tereiben berendezett tárlat bemutatja egy 17. századi birtok történetét és működését. Betekintést nyújt a korabeli életbe, ismerteti a Rákócziak családfáját, valamint bepillantást enged Rákóczi ifjú- és felnőttkorába. A kiállítás végén a látogatók megtudhatják, hogyan őrzik mind a mai napig a nagyságos fejedelem emlékét filmek, festmények, zenei és irodalmi alkotások, de akár bélyegek vagy élelmiszeripari termékek is.

A borsi kastély a magyar reneszánsz építészet egyik gyöngyszeme. Felújításának köszönhetően a fejedelem és hadvezér tisztelői, a turisták, valamint minden érdeklődő méltóságteljes állapotban találja. Az idelátogatókat a fejedelem korát megidéző élményekkel, szállodával, étteremmel és borkóstolóval várják.