Szent László növénytemplom
é.sz. 48.651298
k.h. 20.958048
Mutasd az utat – Kaplnka sv. Ladislava, 045 01 Debraď
Megközelítés kerékpárral vagy gyalogosan: Debrőd központjából nyugati irányba indulva, a mintegy 3 kilométerre található növényteplom és a közeli forrás a hozzá vezető aszfalt- és földúton kétkeréken 20 vagy gyalogosan 45 perc alatt közelíthető meg. A helyszínhez vezető úton a természet adta szépségekben, a gyönyörű erdőben, szinte a kék égig magasló fákban és igazi lelki megnyugvást garantáló, idillikus látványban részesülhetnek az ide látogatók.
Debrőd községet először a 13. századbeli írásos feljegyzésekben említik. Valószínűleg ugyanilyen régi volt a László királynak szentelt templom is, mely a Szen-László forrás mellett épült, bár a szakemberek következtetései szerint egyes részei még ennél is régibbek, akár másfél évszázaddal korábban is keletkezhettek. A közelben egy kolostor is állhatott, ám ennek nyomaira még nem bukkantak rá. Ezt a felvetést azt is alátámasztani látszik, hogy egy 1788-ban készült térképen a Szent László templom közelében egy másik épületet is feltüntettek, ami kissé lejjebb, az erdő irányában helyezkedett el. Ezen a helyen az 50-es években Mária jelenésekről is beszámoltak a szemtanúk, melynek következtében újra közismert búcsújáró hely lett.
Az eredeti templom falain belül a hívek fából készült kápolnákat emeltek, melyeket kegytárgyakkal díszítettek. Az akkori politikai hatalom nem jó szemmel nézte a majdnem 10 évig tartó tömeges zarándoklatot, és egy reggelre a kápolnák porig égtek.
A templom újjáépítésének gondolata Papp Anna debrődi polgármester és Frankovics László debrődi plébános nevéhez fűződik, akik azt akarták, hogy a Szent László tisztáson a már az enyészet birtokába kerülő romokból újra templom legyen, és hogy az 1950-es évek végén betiltott búcsújárás újra beindulhasson. A középkori templom alapjainak kiásását és megerősítését 2006-ban kezdték Tamás Gábor építész tervei szerint, a munkát Szabó Fecsu Károly irányította. Papp Anna hirtelen halálát követően a település új polgármestere, Gergely Papp Adrianna közbenjárásával folytatták a munkát. Mivel a templom eredeti helye a Gömör –Tornai Karszt közvetlen közelében, harmadfokú védett területen található, a környezetvédelmi hivatal a felújításhoz csak természetes, környezetbarát anyagok felhasználását engedélyezte. Mivel a templom körvonalain belül időközben fák is kinőttek, az újjáépítésnél egy nyitott, vörösfenyő-konstrukció mellett döntöttek. A konstrukciót a környéken honos növényekkel futtatták be, a szentély köré pedig különleges futórózsákat ültettek. A fatemplomot 2007. szeptember 15-én szentelték fel.
Szent László királyról több olyan legenda maradt fenn, ami Debrődhöz kötődik. Lengyel Dénes a Régi magyar mondák című könyvében leírtak szerint, amikor Szent László király uralkodása alatt, a betört oroszok után megindult hadsereg Jászó – Debrőd község mellett vonult el, az éhség után épp a szomjúság kínozta őket. A katonák annyira szomjasak voltak, hogy kínjukban kiáltozni kezdtek. A kiáltozásukat a tatárok vezére is meghallotta, aki a következőket kérdezte László kirlytól: – Hallod-e király, ugyan miért bőgnek ennyire a katonáid? – Mert veled akarnak megütközni – felelte a király. De mielőtt ütközetre került volna sor, a patkójának nyomán bőséges forrás fakadt ki a földből. Ez a forrás a katonákat felüdítette, s azóta is virágzik, vize soha el nem fogy, soha sem szárad ki. Ezt a forrást az emberek ma is Szent László kútjának nevezik.
Debrőd alatt kiterjedt barlangrendszer található, mely többnyire vízzel telített. Egy ilyen földalatti ivóvíztartályból kapja a község is az ivóvizet, mely a falu közepén egy szikla alól fakad fel. Ezt a forrást nepumuki Szent Jánosról nevezték el, és tiszteletére egy kápolnát is emeltek a forrás felett, melyben Szt. János faragott szobra áll. A barlangászok az utóbbi években figyeltek fel Debrődre. Több helyen is találtak barlangbejáratot. Ezek egyelőre nem nyitottak a széles közönség számára.
Gergely Papp Adrianna, Debrőd polgármestere: Csak néhány éve – miután a fél világot bejártam, és 11 évig Londonban éltem – tudatosult bennem, hogy egész életemben minden, ami boldoggá tett és örömöt szerzett számomra, a gyermekkoromra és az otthonomra, Debrődre emlékeztetett. Így haza tértem. És azóta minden perc, amit e gyönyörű tájon sétálva töltök el, egy újabb csoda, egy újabb felfedezés. Szent László királyunk sem véletlenül fohászkodott itt a Mindenhatóhoz, és lépteit követve talán egyszer arra is fény derül, hogy miért éppen e helyen kápráztatták el a környébelieket a Mária-jelenések. Jöjjön el Debrődre, hogy együtt eredhessünk a csodák és titkok nyomába.
